Eej uhnyem!
Április 3, 2008Csütörtökön nagyon belelkesedett a kórház. Csak úgy kapkodtam a fejem. Kanült pakoltam be minden betegbe, orrszondát dugtam le, műtőt rendeztem át, anesztfelszerelést szereltem, ja és persze haverkodtam a sebészekkel. Az egészben a legjobb az volt, hogy nem “kis külföldi tanuló”-ként kezeltek, hanem “kis külföldi kolléga”-ként. Ergo az anesztesekkel az alatatás optimális módjairól és a komplikációkról, mellékhatásokról dumáltunk, a sebészekkel pedig műtéti indikációkat és műtéttechnikákat beszéltünk át. Nagyon jó volt. Mondhatnám, ma majdnem egész nap fontosnak éreztem magam. 
Mindemellett borzalmasan elfáradtam. Ennek következtében az a csúfság esett meg velem, hogy a koliba hazaérvén muszáj voltam ledőlni 1,5 órára aludni, mert majd beleszédültem a laptopomba.
Mi több az estére szervezett A-Bar féle mókát is lecseréltem egy helyi környezetben eltöltött kellemes beszélgetésre (víz és társasjáték persze ). A vicc a dologban az volt, hogy valamelyik okos megtalálta az alufóliát, és nem tudott megállj-t parancsolni kreatív énjének. A dolgo nyilván ragadós. A látvány 2 óra hülyéskedés után leírhatatlan. Fényképezőgép sajna nem volt nálam, de a telefonommal sikerült megörökíteni a díjnyertes ötletet:
Kasia és az alufólia Do-It-Yourself módra:
Anders is megalkotta a lelki békéjét:
Nekünk is tetszett az ötlet:
Amikor a kreativitás hülyeséggel párosul, és a környezet is fogékony a fertőzésre, az nagyon jól sül el!